Genetika lecke 1.

Az Alapok

Alapfogalmak (nagyon röviden és tömören):

Öröklődés: Információ átadása az utódoknak.
DNS: Az öröklődés alapegysége. Ezeken találhatók meg a gének. Feladata: információ hordozás. (A DNS maga az információ.)
Gén: Egy szakasz a DNS-en. Meghatározza tulajdonságokat (pl. szemszín, hajszín).
Kromoszóma: Meghatározott DNS szakasz. Kromoszómáink egyik felét apánktól, a másikat anyánktól örököljük.

Alap folyamatok (általánosságban):
Az öröklődés során kromoszómáink egyik felét anyánktól örököljük, míg a másikat apánktól, mivel az egyes ivarsejtek egy teljes egyed kromoszómakészletének csak felét hordozzák. Vagyis két ivarsejt (egy hím és egy női) kell egy egyed létrehozásához (teljes kromoszómakészletéhez). Ezek a kromoszómák egymással párba állíthatók, az azonos hatású gének azonos, meghatározott (fix) területen helyezkednek el.
A gének azonban nem feltétlenül azonosak! -> Az allélok az azonos gének különböző variációi. Pontosabba: Az allél azonos gén különböző változata, általában más hatással.
(Az általánostól eltérő folymatokról most nem beszélünk.)

Itt érkezünk el a mendeli genetika alapjaihoz. (Középiskolai tananyag.)

Az allélok az öröklődés követhetősége érdekében betűjeleket kapnak. Pl. „A”-val jelöljük az egyik gént, míg annak egy kisebb változáson átesett variációját „a”-nak. Ezzel jelezzük, hogy ugyanazon génről van szó, ám más allélról.
Az egyszerűbbik eset, és ez a dzsungáriai törpehörcsögökre minden esetben, az aranyhörcsögökre néhány kivételtől eltekintve érvényes: A színgének két alléllal rendelkeznek. Ezek az allélok azonban nem viszonyulnak egymáshoz ugyanolyan szinten, általában domináns-recesszív kapcsolatban állnak.

Domináns-recesszív kapcsolat. Mit is jelent ez? Azt, hogy az egyik allél elnyomja a másik hatását. (Ez gének esetében is előfordulhat, de erről majd később ejtek szót, konkrét példáknál.)

A domináns allélt szokás nagy betűvel „A”-nak írni, míg a recesszív gyengébb allélt kisbetűvel „a”-val írjuk. Vegyük a klasszikus mendeli példákat.

Vegyük a borsó virágának színét. A domináns allél ebben az esetben a rózsaszín virágot eredményezi, a recesszív fehéret. De hogy is működik ez?
Egy borsóvirág a következő allélvariációkat örökölheti, felmenőktől függően:
Két domináns allél: AA. Ebben az esetben a virág RÓZSASZÍN. (Ezt nevezik homozigóta (homo, mint azonos) dominánsnak.) Egy domináns és egy recesszív allél: Aa. Ebben az esetben a virág RÓZSASZÍN. (Ezt nevezik heterozigótának (hetero, mint különböző).) Két recesszív allél: aa. Ebben az esetben a virág FEHÉR. (Ezt nevezik homozigóta recesszívnek.)
Tehát az „A” erősebb, mint az „a”, így minden esetben elnyomja a recesszív gén fehérítő hatását. Tehát ha a virág domináns allélt örököl, akkor rózsaszín lesz.
Néhány szó a fenotípusról, és a genotípusról:
Az látható a fenti példából, hogy a rózsaszín virág kétféle lehet: AA és Aa. Vagyis két GENOTÍPUSSAL rendelkezhet. A látható szín a FENOTÍPUS, míg a gének által leírtak a genotípus. Ez utóbbi sokkal több információt ad, hiszen látható, hogy míg az AA virág csak domináns allélt, addig az Aa recesszív allélt is adhat tovább.

Eddig érthető? Jelezzétek, ha nem! ;)

A következő leckét innen érhetitek el: Genetika 2. - Az Öröklődés