StarHamsters
HobbyTenyészet

Dzsungária (Dzungária), a dzsungárok lakta vidék Közép-Ázsiában. Tágabb értelemben a Tiensánt és Altait, a Baikal-tavat és a Szelenga forrásai körül elterülő hegyeket tekintik határainak. Így hossza 1800 km., szélessége Észak-Déli irányban 550-800 kilométer. Keleti része a közép-ázsiaifennsíkhoz tartozik; Nyugati része hirtelenül ereszkedik le a Szir-darja síkságaira; rajta keresztül vezet le az Altai és Tien-sán hegyrendszerek közt az a medence, amely ősidőktől fogva útja volt a Turáni-alföldet elözönlő nomádoknak és a Közép-Ázsiába fölmenő karavánoknak. Miként Közép-Ázsia nagy része, D. is több önálló medencéből áll, amelyeknek nincs lefolyásuk és vizeiket egy-egy tó gyűjti magába. A legjelentékenyebb ilyen tavak a Balkason kívül az Isszik-kul, az Ala-kul, a Dzaiszan, Kizilbas -kul, a 100 km. hosszu Kizil -tuz, a Kara-Uszi, a Durga-nor és Ubsza-nor; a Kosszogol a Szelenga medencéjébez tartozik. Mindezeket a tavakat a Tarbagatai, az Ala-tau, a Baita-vola, a Khamur-daban, az Ulan-kum, a Tang-nu és más hegységek és hegyláncok zárják körül. Az Ili, a Kur, a Dzsabgan, a Tesz, az Irtis-Vor, Kara-Erdzsis és a Kem a nagyobb folyók. Klimája szélsőségekben igen gazdag; szeptemberben a hó elkezd esni és a hőmérő néha leszáll -24°-ig. Ellenben nyáron a hőség akkora, hogy a mezei munkát a déli órákban szinte lehetetlenné teszi; ilyenkor a styeppék kiasznak és csak a folyók, tavak mellett találni legelőkre. A gabonaneműek sok helyen igen jól megteremnek, a közép-európai gyümölcsfák közül különösen az alma, körte és szilva kitűnően megterem. A háziállatok száma a lakosok számához képest nagy; farkas, vaddisznó és medve sok helyen található; a folyók halakban, a tavak szélei vízimadarakban gazdagok; sajátszerű állata a maral, nagy szarvasfaj és argali (vadjuh). A lakosság aránylag gyér. A Nyugati vagyis az oroszok birtokában levő részen kirgizek, kozákok, tatárok és elszórtan oroszok laknak. A tulajdonképpeni vagyis kínai Dzsungáriában dzsungárok, torgotok, khalkák és dungánok vannak többségben; a kínai kormányzó Kuldzsában lakik. Kr. e. -i időkben Dzsungária lakói az uszun-ok voltak, akiket különböző török törzsek szorítottak ki lakóhelyeikből. Dzsengiz-khán azonban ezeket is kiűzte. Midőn a mongol uralom megdőlt, Dzsungáriában már a dzsungár mongol törzs lakott, amelynek első fejedelme Bo-khán volt, függetlenségét Kah nevű hősének vezérlete alatt vívta ki. Legnagyobb hatalmát 1680 körül Galdan fejedelemsége alatt nyerte el, aki Kasgart, Jarkandot és más városokat is meghódított. Ellene a khalkák a kínaiakat hívták segítségül, akik hosszú küzdelmek után a XVIII. sz. végén Dzsungária uraivá lettek. 1831. a Nyugati részt az oroszok birodalmához csatolták. A kínai rész Tien-san-pelu nevet visel. 1864. itt a muzulmán dungánok föllázadtak és a kínai császári hadakat elűzték; azonban 1867. legyőzték és kiűzték őket. 1891-ben vette Oroszország a 11, 288 km² Nyugati részt birtokába. V. ö. Vengukov, Die russisch-asiatischen Grenzlande; németre fordította Krahmer (Leipzig 1874).

Forrás: Révai lexikon