Genetika 2.

Az Öröklődés

- Még mindig azok a fránya borsók. -

 

Aki lemaradt volna a Genetika 1. leckéről, az a következő linken eléri:
Genetika 1. - Az Alapok

 

Fogalmak:

Genotipus: Az egyed egy tulajdonságának génkódja.
Fenotipus: Az egyed egy _látható_ tulajdonsága.

Az allélpárok:
Heterozigóta: Amikor két különböző allél van, melyek közül az egyik domináns, a másik recesszív.
Homozigóta-recesszív: Amikor két azonos allél van, és mindkettő recesszív.
Homozigóta-domináns: Amikor két azonos allél van, és mindkettő domináns.

I.) Két azonos tulajdonsággal rendelkező szülőnél (pl. AA) nincs igazán probléma. Ha az egyik szülő AA és a másik szülő is AA, akkor nehezen hozhat ki mást AA-nál. (Az egyik "A" apai, a másik "A" anyai oldalról érkezik.)
Ugyanez a helyzet aa és aa esetében.

II.) Két eltérő tulajdonságú szülő: Nézzük mi a helyzet akkor, ha az egyik szülő AA (rózsaszín virágos), míg a másik aa (fehér virágos) borsó. A rózsaszín szülő csak „A” allélt adhat tovább, míg a fehér kizárólag „a” allélt, tehát az összes utód kap egy „A”-t és egy „a”-t. Vagyis az ő genotípusuk Aa lesz. És így az összes utód - az előző leckénkből tudhatjuk, hogy - rózsaszín virágú lesz.

III.) Két azonos tulajdonságokkal rendelkező, recesszív gént hordozó szülő: Próbáljunk ki két Aa genotípusú szülőt és máris elveszítjük a fejünket...

Mindkét szülő 50-50% eséllyel adhat át „A”-t vagy „a”-t. A legegyszerűbb talán táblázatban megnézni, milyen variációk jöhetnek ki.

 

(Az „A” és „a” jelen helyzetben „B” és „b”, de az elv ugyanaz.)

(Punnett-tábla, forrás: Wikipédia)

A táblázatból látható, hogy 25%-ban BB (sárga területek), 50%-ban Bb (zöld területek) és 25%-ban bb (kék területek) genotípusú virágok keletkeznek, míg fenotipikusan az arány 3:1 a rózsaszínek javára. Vagyis, habár az egyedek többsége hordozza a fehér színt, többsége mégis rózsaszínű virággal fog rendelkezni.

Felírhatjuk ugyanezt Bb x bb szülők esetében is. Az arányok ilyenkor eltolódnak.

 

	B	b
b	Bb	bb
b	Bb	bb

 

Tehát az arányok ebben az esetben fenotipikusan és genotipikusan is 50-50%. Láthatjuk, hogy heterozigóták a rózsaszín virágok. Ismétlés: A táblázatból az derül ki, hogy a virágok fele rózsaszín, míg a másik fele fehér lesz, de az is kiderül ebből, hogy a rózsaszín virágok hordozzák a recesszív allélt is.

(Ezt a témát - vagyis a Mendeli genetikát - a középiskolai tananyag bővebben tárgyalja, viszont nekünk jelenleg a további ismeretanyagra a dzsungáriai törpehörcsögök bundázatának szempontjából nincs szükségünk, ezért nem vesszük át.)

 

Két gén nem kapcsolt öröklődése.

Vegyük tovűbbra is a már unalomig ismételt borsó esetét. Ezúttal magára a borsószemere koncentrálunk. És annak két tulajdonságát, amik egymástól függetlenül öröklődnek. A borsószem lehet sima (A) vagy ráncos (a) felszínű. Zöld (B) vagy sárga (b). Ezek teljesen függetlenül öröklődnek egymástól, ám mégis hogyan tudjuk meg, milyen borsóra számíthatunk, ha mindkét tulajdonságot figyeljük? A táblázat ismét segít, de először gondoljuk végig a lehetséges variációkat.
Az egyszerűbb eset: Sima felszínű, zöld borsót adó növény és ráncos felszínű, sárga borsót adó növény keresztezése:
Az első növény (sima, zöld) genotípusa (az egyszerűség kedvéért homozigóta domináns mindkét allélre) AABB.
A második növény (ráncos, sárga) genotípusa (homozigóta recesszív) : aabb

Az első szülőtől „A” és „B” allélokat kaphat, vagyis „AB”-t
A másodiktól „a” és „b” allélokat, vagyis „ab”-t.

 

	AB
ab	AaBb

 

Tehát az összes utód Aa Bb -lesz. Vagyis Sima felszínű (mert Aa), és zöld (mert Bb).

Nézzük mi lesz, ha ezt visszakeresztezzük az egyik szülőnövénnyel.
Az utód adhat „A” VAGY „a” ÉS „B” VAGY „b” allélt.
A szülő legyen a homozigóta recesszív, aki csak „ab”-t adhat tovább.

Szóval az utód két génje az alábbiak szerint variálódhat: A és B, A és b, a és B, a és b. Ez négy lehetőség.

 

	AB	Ab	aB	ab
ab	AaBb	Aabb	aaBb	aabb

 

Az így termő borsópalánták a következő borsószemeket adják (1:1:1:1 arányban):

AaBb – sima felületű, zöld.
Aabb – sima felületű, sárga
aaBb – ráncos felületű, zöld
aabb – ráncos felületű, sárga

És csak hogy végleg mindenki elvesszen a táblázatokban: Két heterozigóta keresztezésének eredményei (csak haladóknak!)

 

AaBb x AaBb

	AB	Ab	aB	ab
AB	AABB	AABb	AaBB	AaBb
Ab	AABb	AAbb	AaBb	Aabb
aB	AaBB	AaBb	aaBB	aaBb
ab	AaBb	Aabb	aaBb	aabb

 

Szóval a lehetséges utódok:
AABB – sima, zöld
AABb – sima, zöld
AAbb – sima, sárga
AaBB – sima, zöld
AaBb – sima, zöld
Aabb – sima, sárga
aaBB – ráncos, zöld
aaBb – ráncos, zöld,
aabb – ráncos, sárga

Még néha én is belekeveredem, szóval nem meglepő, ha már Ti se látjátok át. Éppen emiatt kell mindig visszaellenőriznünk magunkat, mikor génekkel dolgozunk a papíron.
Szóval az arányok fenotípusra: Sima, zöld, : ráncos, zöld : sima, sárga: ráncos sárga → 4:2:2:1
Genotípusra: 1:2:1:2:4:2:1:2:1
Szóval 4 fenotípusra jut 9 genotípus.

Ezek után már tényleg foglalkozhatunk a színekkel. Dzsungi színek, mert azok könnyebbek. :)
Ha nincs kérdésetek, akkor jöjjön a 3. lecke! ;)